Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Látássérült Hírességek 1.

2013.11.05


 

Braille egy Párizs közeli kis faluban született Coupvary-ban 1809. január 4-én. Három éves korában egy baleset következtében vesztette el a látását. Édesapja lószerszámkészítő műhelyében próbálgatta apja mesterségét, ami nagyon rosszul sült el. Egy lukak készítésére szolgáló éles szerszámmal játszott, amikor is megcsúszott és megsebezte a szemét. A seb elfertőződött, a fertőzés pedig hamarosan mind a két szeme világának elvesztését eredményezte. A sérülés folyományaképp egy teljesen új tanulási formulát kellett elsajátítania. Látása elvesztése után még további két évben a régi iskolájában maradt, amihez rendkívüli teljesítményre volt szüksége azonban ez is kevésnek bizonyult egy idő után, hiszen mindent nem volt képes csak hallás útján megtanulni. A dolgok azonban jóra fordultak. Tíz éves korában Louis egy ösztöndíjat kapott a Párizsi Vakok Intézetétől. Az elképzelésekkel ellentétben azonban itt is legfőképpen csak beszéltek a tanárok a diákokhoz. Az intézmény könyvtárában volt tizennégy darab terjedelmes könyv, amelyben domború, megemelt betűkkel volt írva a szöveg. Ámde ezeket nagyon nehéz volt „olvasni”, ezért a legtöbb diák köztük a fiatal Braille is figyelmetlen volt az oktatás során. Ezek után 1821-ben, egy bizonyos Charles Barbier – hivatásos katona- látogatta meg az iskolát. Barbier azért érkezett a tanintézetbe, hogy megossza a látásuktól megfosztott gyerekekkel a találmányát. Ez a találmány pedig nem volt más, mint, az „éjszakai írás”. Ez a rejtjeles írás pedig tizenkét domború pontból állt, amellyel a katonák a sötétben beszéd nélkülözésével oszthatták meg a fontos információkat a harctéren, vagy bármilyen más szorult helyzetben. A jelrendszer azonban nem terjedt el széles körben, tekintettel arra, hogy a kód megtanulása nehéz volt a katonák számára, de nem bizonyult kritikus feladatnak Louis számára. Braille a tizenkét pontot redukálta hatra, tizenöt éves korára pedig már egy kiforrott rendszert sikerült megalkotnia. Az első Braille-könyvet 1829-ben publikálta. Az írásjelek és számok konvertálásával azonban nem elégedett meg. A matematika és a zene szimbólumait is hozzáadta a vakok „ábécéjéhez”. A társadalom kételkedése nem befolyásolta a feltalálót abban, hogy diákjainak sikeresen tanítsa meg a Braille-írást. A diákok eredményesen tudták alkalmazni a tudást, ezzel csökkenteni tudták fogyatékosságukból adódó hátrányaikat. Ennek ellenére a Braille-írást nem tanították – kivéve természetesen a feltalálót- Louis Braille haláláig. A Braille-írás 1868-ban indult világkörüli hódító útjára, amikor egy brit kutató csoport – a Royal National Institute for the Blind (Királyi Nemzeti Intézet a Vakokért) alapítói- rá nem jött a jelrendszer hasznos és fontos mivoltijára.

Napjainkban gyakorlatilag minden országban használják a Braille-írást. A Braille könyveknek dupla oldalú lapjai vannak a helytakarékosság miatt. A Braille jelek segítik a vak embereket abban, hogy napra készek legyenek. Ami talán pedig a legfontosabb a látáskárosult emberek képesek írott módon függetlenül kommunikálni a tűvel nyomtatás segítségével.

 

Forrás: www.vakbaratalapitvany.hu/buszkesegeink/latasserult-hiressegek/

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.