Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magasabb összegű családi pótlék

2017.09.16

5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 51. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

  1. § (1)1 A magasabb összegű családi pótlék igényléséhez – függetlenül attól, hogy a családi pótlékra való igény bejelentésével egyidejűleg, vagy már folyósított családi pótlék esetén kerül benyújtásra – igazolást kell csatolni arról, hogy a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek az 1. mellékletben felsorolt betegségek, illetve fogyatékosságok valamelyikében szenved és a betegség súlyossága megfelel az ott meghatározott feltételeknek.

(1a)2 Ha az 1. mellékletben felsorolt valamely betegség egyidejűleg az 1. melléklet I. Része szerinti fogyatékosságot is okoz, az igazoláson a betegség betűjele mellett a fogyatékosság betű- és számjelét is fel kell tüntetni. Az 1. melléklet II. Rész 16. sora szerinti többszörös és összetett betegségek esetén az egyes betegségek, fogyatékosságok betű-, illetve számjelét egyenként is fel kell tüntetni.

(2)3 A betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást – a 2. melléklet szerinti rendben – gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelés vagy szakgondozó szakorvosa (a továbbiakban együtt: szakorvos) adja ki.

(3)4 A (2) bekezdés alapján igazolás kiállítására jogosult szakorvosokat foglalkoztató szolgáltatók listáját az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH) a honlapján tájékoztatás céljából közzéteszi.

(4)5 A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa, illetve a gyermeket ellátó szakorvos felhívja a figyelmet a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére.

  1. § (1)6 A szakorvos az igazolást szakvéleménye alapján, – a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon – három példányban állítja ki.

(2)7 Az igazolás egy példánya a szakorvosnál marad. A többi példányt az ellátást igénylőnek kell átadni azzal, hogy egy példányt a Cst. 35. § (1) bekezdésében meghatározott igényelbíráló szervhez (a továbbiakban: igényelbíráló szerv), illetve – a 4. § szerinti felülvizsgálat kezdeményezése esetén – az OTH-hoz nyújtson be. Az igényelbíráló szerv az igazolás eredeti példányát a magasabb összegű családi pótlékra, vagy – ha az igazolás a gyermekgondozási segélynek a Cst. 20. § (1) bekezdés c) pontja szerinti időtartamban történő folyósításához került benyújtásra – a gyermekgondozási segélyre való jogosultságról szóló határozat közlésével egyidejűleg visszajuttatja az ellátást igénylő személynek.

(3)8

  1. § (1)9 A szakorvos az igazolás I. pontját tölti ki
  2. a) első vizsgálat esetén, amennyiben azt állapítja meg, hogy a gyermek – tartós betegsége, illetve súlyos fogyatékossága miatt – a Cst. 4. §-ának fa) pontjában foglaltaknak megfelel, vagy
  3. b) a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat esetén, amennyiben azt állapítja meg, hogy a gyermek állapotában nem állt be olyan kedvező változás (javulás, gyógyulás), amelynek alapján a családi pótlékra jogosult a továbbiakban nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra.

(2)10 Az igazoláson a szakorvos jelzi a legközelebbi – legkorábban egy, legkésőbb öt év múlva esedékes – felülvizsgálat (a továbbiakban: rendszeres felülvizsgálat) időpontját, vagy az állapot véglegességének tényét.

(3) A szakorvos az igazolás II. pontját tölti ki első vizsgálat esetén, amennyiben azt állapítja meg, hogy a gyermek – tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság hiányában – a Cst. 4. §-ának fa) pontjában foglaltaknak nem felel meg.

(4) A szakorvos az igazolás III. pontját tölti ki, ha a rendszeres felülvizsgálat alkalmával azt állapítja meg, hogy a gyermek állapotában olyan kedvező változás (javulás, gyógyulás) állott be, amelynek alapján a családi pótlékra jogosult a továbbiakban nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra.

3/A. §11 A szakorvost az e rendelet szerinti igazolás kiállításával kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben az országos tisztifőorvos ellenőrizheti.

  1. §12 (1) A 3. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint kiadott igazolás esetén az igénylő az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kezdeményezheti a szakvélemény felülvizsgálatát az OTH-nál.

(2) A szakvélemény felülvizsgálatára irányuló eljárást az igényelbíráló szerv is kezdeményezheti.

(3) Az OTH az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti kezdeményezéstől számított 8 napon belül felkéri a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvost a szakvélemény felülvizsgálatára.

(4) A (3) bekezdés alapján felülvizsgálatra felkért szakfelügyelő főorvos az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerinti díjazás ellenében, eseti megbízási szerződés alapján végzi a felülvizsgálatot.

(5) A feladat elvégzésével megbízott szakfelügyelő főorvos a felülvizsgálati eljárása során új igazolást állít ki.

4/A. §13 A Cst. 7. § (2) bekezdése szerint saját jogán nevelési ellátásra jogosult tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságának megállapítása iránt indult eljárásban a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1b) és (1c) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.

  1. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)-(3)14

  1. §15 A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet módosításáról szóló 3/2013. (I. 7.) EMMI rendelet hatálybalépését megelőzően e rendelet 2013. március 31-én hatályos rendelkezései szerint kiállított igazolás az igazoláson feltüntetett érvényességi időn belül – a tartós beteg vagy súlyosan fogyatékos állapot véglegességének tényét megállapító igazolás esetén a gyermek 18. életévének betöltéséig – felhasználható.
  2. melléklet az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelethez16

A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok

  1. Rész
  A B C D E F  
1. Betegségcsoport megnevezése Betűjel Számjel Betegség BNO kódja Betegség megnevezése Súlyosság foka  
2. Hallási fogyatékos K 2 H90 Vezetéses típusú és idegi eredetű hallásvesztés A hallásküszöbérték a beszédfrekvenciákon mindkét  
        H90.0 Kétoldali vezetéses hallásvesztés fülön 40 dB felett van.  
        H90.2 Vezetéses hallásvesztés, k.m.n.    
        H90.3 Kétoldali idegi hallásvesztés    
        H90.5 Idegi hallásvesztés k.m.n.    
        H90.6 Kétoldali, kevert típusú hallásvesztés    
        H90.8 Kevert típusú hallásvesztés, k.m.n.    
        H91 Egyéb hallásvesztés    
        H91.0 Ototoxikus hallásvesztés    
        H91.2 Idiopathiás, hirtelen bekövetkezett hallásvesztés    
        H91.3 Siketnémaság, m.n.o.    
        H91.8 Egyéb hallásvesztés    
        H91.9 Hallásvesztés k.m.n.    
3. Értelmi fogyatékos M   F71.0-F739 Közepes, súlyos és igen súlyos mentális retardációk Az intelligencia kvóciens az 50-es értéket nem éri el olyan teszttel, amelynek átlaga 100-nál van, és standard deviációja 15.  
4. Látási fogyatékos K 1 H54 Vakság és csökkentlátás Annál állapítható meg,  
        H54.0 Vakság mindkét szemen a) akinek látóélessége megfelelő korrekcióval  
        H54.1 Egyik szem vaksága, csökkentlátás a másik szemen aa) mindkét szemén legfeljebb 5/70,  
        H54.2 Csökkentlátás mindkét szemen ab) az egyik szemén legfeljebb 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat, vagy  
        H54.3 Nem osztályozott látásvesztés mindkét szemen ac) az egyik szemén legfeljebb 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik,  
            b) akinek közeli látásélessége rövidlátás esetén Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy  
            c) akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb.  
            A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. A magasabb összegű családi pótlékra az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.  
5. Mozgásszervi fogyatékos L          
  A végtag (végtagok)     Z89.1-Z89.9 Végtag szerzett hiánya Aki a mozgásszervi fogyatékossága következtében  
  hiánya, csonkoltsága,     Q65.0-Q65.9 A csípő veleszületett deformitásai korának megfelelő önálló életvitelre képtelen, szükséges  
  művégtag használatával     Q66.0-Q66.9 A lábak veleszületett rendellenességei helyzetváltoztatásaihoz segítségre van szüksége,  
  is, egy vagy több végtag     Q68.2 A térd veleszületett deformitása állandó terápiára és orvosi gondozásra szorul,  
  nagyízületi merevséggel     Q68.5 A láb hosszú csontjainak veleszületett, k.m.n. görbülete ellátása a szülő részéről fokozott gondozást igényel.  
  járó elváltozásai.     Q71.0 A felső végtag(-ok) veleszületett teljes hiánya Az 5. pont alkalmazásában:  
        Q71.1 A felkar és alkar veleszületett hiánya, a kéz meglétével a) végtaghiány: a kézfej, illetve a lábfej vagy a feletti  
  A csont-izomrendszer     Q71.2 Mindkét alkar és kéz veleszületett hiánya részek elvesztése, valamint betegség, fejlődési  
  veleszületett     Q71.3 Kéz és ujj(-ak) veleszületett hiánya rendellenesség következtében fennálló hiánya;  
  rendellenességei és     Q72.0 Az alsó végtag(-ok) veleszületett teljes hiánya b) végtag részleges vagy teljes bénulása: az izomfunkciók  
  deformitásai     Q72.1 A comb és lábszár veleszülett hiánya, a lábfej meglétével olyan mértékű csökkenése, amely legalább 50%-os  
        Q72.2 Mindkét lábszár és láb veleszületett hiánya mértékű tartós funkciókiesést, használati zavart okoz;  
        Q72.3 A láb és lábujj(-ak) veleszületett hiánya c) végtag deformitása, mozgásfunkciók beszűkülése: olyan  
        Q73.0-Q74.9 Nem meghatározott végtag redukciós defektusai, Egyéb veleszületett végtag-rendellenességek mértékű deformitások, merevségek, ízületi elváltozások, amelyek az adott végtag használatát legalább 50%-os  
        Q76.0-Q76.9 A gerinc és csontos mellkas veleszületett rendellenességei mértékben korlátozzák;  
        Q77.0-Q77.9 Csont-porcképződési zavar (osteo-chondrodysplasia) a csöves csontok és gerinccsontok növekedési defektusával d) a gerincoszlop és a mellkas deformitása: amely erősen károsítja a támasztó és mozgató funkciókat vagy légzési,  
        Q78.0-78.9 Egyéb osteo-chondrodysplasiák illetve keringési zavart okoz, amely miatt a betegség  
  A csont-izomrendszer és     M06.0-M13.9 Gyulladásos polyarthropathiák különleges gyógykezelést igényel, ha műtét  
  kötőszövet betegsége     M20.0 Kézujj(ak) deformitása (műtét után 1 évig) vagy éjjel-nappal fűző viselése  
        M21.0-M25.9 Egyéb ízületi betegségek szükséges (a viselés ideje alatt);  
        M41.0-M41.9 Scoliosis e) vázizomzat elváltozásai: olyan mértékű elváltozások,  
        M42.0 A gerinc juvenilis osteochondrosisa amelyeknek a járást, a helyzetváltoztatási képességet  
  A járást súlyosan     M42.9 A gerinc osteochondrosisa, k.m.n. legalább 50%-os mértékben korlátozó hatásuk van;  
  korlátozó deformitással     M45 Spondylitis ankylopoetica f) a központi idegrendszer károsodásai: olyan  
  és merevséggel járó M.     M46.0-M46.9 Egyéb gyulladásos gerincbetegségek károsodások, amelyek legalább 50%-os mértékű  
  Bechterew, combcsontfej-     M51.4 Egyéb intervertebrális porckorong rendellenességek mozgásfunkció-kiesést okoznak valamely végtagon.  
  elhalás, álízület     M51.8      
  Krónikus polyarthritis     M51.9      
  a végtagízületekben     M53.0-M53.9 Dorsopathiák    
  nagyfokú deformitással,     M54.0-M 54.9 Hát-fájdalom    
  következményes     M60.0-M60.9 Myositis    
  merevséggel,     M61.0-M61.9 Az izmok meszesedése és csontosodása    
  izomatrófiával     M62.0-M62.9 Egyéb izom-rendellenességek    
        M84.0-84.9 A csontfolytonosság rendellenességei    
        M84.1 Össze nem forrt csonttörés [álízület]    
        M85.0-85.9 A csontsűrűség és szerkezet egyéb rendellenességei    
        M86.0-M89.9 Egyéb osteopathiák    
        M91.0-M92.9 Chondropathiák    
        M93.0 A combcsont proximális epiphysisének elcsúszása (nem traumás)    
        M93.2-M93.9 Egyéb osteochondropathiák    
        M94.0-M94.9 A porc egyéb rendellenességei    
        M95.2-M95.9 A csont – izomrendszer és a kötőszövet egyéb szerzett deformitásai    
        M96.0 Álízület fúzió vagy arthrodesis után    
        M99.0-M99.9 Biomechanikai károsodások m.n.o.    
  A térd és a lábszár     S83.1 A térd ficama    
  sérülései     S84.0 A nervus peroneus sérülése a lábszár szintjében    
  Elzáródást okozó     I74.0-174.9 Artériás embólia és thrombosis    
  (obliteráló) érbetegségek     I83.0 Az alsó végtagok visszértágulatai fekéllyel    
  Többszörös torpid ulcus     I83.2 Az alsó végtagok visszértágulata, fekéllyel és gyulladással    
  crurisszal járó postthromboticus syndroma     I87.0 Visszérgyulladás utáni tünetegyüttes    
  Hemofília, a járást súlyosan korlátozó nagy ízületi merevséggel     M36.2 Haemophiliás arthropathia    
  Az idegrendszer     G35 Sclerosis multiplex    
  betegségei.     G80.0-G80.9 Csecsemőkori agyi bénulás    
  A központi vagy perifériás     G81.0-G81.9 Féloldali bénulás (hemiplegia)    
  idegrendszer sérülése,     G82.0-G82.5 Kétoldali alsó végtag bénulás (paraplegia) és tetraplegia    
  megbetegedése következtében az egyik alsó végtagra terjedő plegia vagy több végtagra terjedő súlyos paresis, illetve plegia     G83-0-G83.9 Egyéb bénulásos szindrómák    
  Előrehaladott     G12.0-G12.9 Gerincvelői izomsorvadás és rokon szindrómák    
  deformitással járó     G71.0 Izomdystrophia    
  rendszerbetegségek     M363 Arthropathia egyéb haematologiai rendellenességekben (D50-D76+)    
  Kötőszöveti rendszerbetegségek     M364 Arthropathia máshová osztályozott túlérzékenységi reakciókban    
        M368 A kötőszövet szisztémás rendellenességei máshová osztályozott, egyéb betegségekben    
  1. Rész
  A B C D E  
1. Betegségcsoport megnevezése Betűjel Számjel Betegség BNO kódja Betegség megnevezése  
2. Pervazív fejlődési N 1 F84.0 Gyerekkori autizmus (autismus infantilis)  
  zavarok   1 F84.1 Atípusos autizmus  
        F84.2-F84.9 Rett szindroma,  
          Egyéb gyermekkori dezintegratív zavar,  
          Mentális retardációval és sztereotip mozgászavarral társuló  
          túlzott aktivitás,  
          Asperger szindróma,  
          Egyéb pervazív (átható) fejlődési zavar,  
          Nem meghatározott pervazív (átható) fejlődési zavar  
3.17 Mentális és O        
  viselkedészavarok          
             
             
             
  Schizophrenia,     F20.0-F29 Schizophrenia,  
  schizotypiás és       Schizotypiás rendellenesség,  
  paranoid zavarok       Akut és átmeneti pszichotikus rendellenességek,  
          Indukált delusionalis rendellenességek,  
          Schizoaffektív rendellenességek,  
          Egyéb nem organikus pszichotikus rendellenességek,  
          Nem organikus pszichózis k.m.n.  
  Egyéb súlyos pszichiátriai kórképek: olyan, az     F30.0-F48.9 Hangulatzavarok, affektív rendellenességek, neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform rendellenességek  
  egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 188. § d) pontja szerinti súlyos pszichiátriai beteg gyermek, aki közösséget, nevelési-oktatási intézményt – ide nem értve a speciális közösség, illetve nevelési-oktatási intézmény esetét – önmaga vagy a közösség veszélyeztetése miatt nem látogathat, és az állapot krónikussága miatt rendszeres gyermekpszichiátriai kezelésben részesül.     F90.0-F98.9 A viselkedés és érzelmi-hangulati élet rendszerint gyermekkorban vagy serdülőkorban jelentkező zavarai  
4.18 Vér és a vérképző szervek betegségek E        
  Haemolyticus     D55.0- Enzim rendellenességek okozta anaemia,  
  anaemiák közül     D58.9 Thalassaemia,  
          Sarlósejtes rendellenességek,  
          Egyéb örökletes haemolyticus anaemiák  
  Aplasticus és egyéb     D61.0-61.9 Egyéb aplasticus anaemiák,  
  anaemiák közül     D64.0 Örökletes sideroblastos anaemia  
  Véralvadási defektusok,     D66-D68.9 Örökletes VIII-as faktor hiány, IX-es faktor örökletes zavarai,  
  purpura és egyéb vérzéses állapotok       Egyéb alvadási zavarok  
  közül          
        D69.1 Vérlemezkék minőségi rendellenességei  
        D69.3 Idiopathiás thrombocytopeniás purpura, ha súlyos, gyakori és kifejezett vérzéses epizódokkal és/vagy a kezelés súlyos mellékhatásaival terhelt, emiatt rendszeres és gyakori szakorvosi ellátást igénylő, életvitelükben korlátozott, megromlott életminőséget okozó krónikus betegség áll fenn, a fennállása, a tünetek első jelentkezése óta eltelt több, mint 6 hónap  
5. Rosszindulatú daganatok F        
  Rosszindulatú daganatok esetén a kezelés időtartamára, és az azt követő 5 évig. Tartós szövődmény vagy károsodás esetén 18 éves korig     C00.0- C96.9 Az ajak, a szájüreg és garat, emésztőszervek, légző- és intrathoracalis szervek, csont és ízületi porc rosszindulatú daganatai; melanoma és a bőr egyéb rosszindulatú daganatai, mesotheliális és lágyszövetek rosszindulatú daganatai; emlő és a női nemi szervek, férfi nemi szervek, húgyrendszer rosszindulatú daganatai; szem, agy és központi idegrendszer egyéb részeinek rosszindulatú daganatai; pajzsmirigy és egyéb endokrin mirigyek rosszindulatú daganatai; rosszul meghatározott, másodlagos és nem meghatározott lokalizációjú rosszindulatú daganatok, nyirok- és vérképzőszervek és rokon szövetek rosszindulatú daganatai  
        D37.0-D48.9 Bizonytalan vagy ismeretlen viselkedésű daganatok  
6. Súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek D        
        M30.0-M30.8 Polyarteritis nodosa és rokon állapotok  
        M31.0-M31.9 Egyéb nekrotizáló vasculopathiák  
        M32.0-M32.9 Szisztémás lupus erythematosus  
        M33.0-M33.9 Dermatopolymyositis  
        M34.0-M34.9 Szisztémás sclerosis  
        M35.0-M35.9 A kötőszövet egyéb szisztémás érintettsége  
  szerzett immunhiányos szindróma     B24 HIV betegség k.m.n.  
  primer immunhiányos     D8000 Örökletes hypogammaglobulinaemia  
  betegségek     D8010 Nem familiaris hypogammaglobulinaemia  
        D8020 Immunglobulin A [IgA] szelektív hiánya  
        D8030 Immunglobulin G [IgG] alosztályok szelektív hiánya  
        D8040 Immunglobulin M [IgM] szelektív hiánya  
        D8050 Immunhiány megnövekedett immunglobulin M [IgM] mellett  
        D8060 Antitest hiány norm. immunglobulin szint mellett vagy hyperimmunoglobulinaemiával  
        D8080 Egyéb immunhiányok főként antitest defektusokkal  
        D8090 Immunhiány főként antitest defektusokkal k.m.n.  
        D81.0-D81.9 Összetett immunhiányok  
        D82.0-D82.8 Immunhiány egyéb defektushoz társulva  
        D83.0-D83.9 Közönséges kevert immunhiány  
        D84.0-D84.8 Egyéb immunhiányok  
7.19 Emésztőrendszer betegségei közül: A        
        K21.0-K21.9 Gastro-oesophageális reflux, ha intraoesophagealis pH-méréssel és/vagy endoscopos vizsgálattal egyaránt igazolt, valamint 6 hónapnál hosszabb gyógyszeres kezelést igényel  
        K22.0 Achalasia  
  Nem fertőzéses vékony-     K50.0-K50.9 Crohn-betegség  
  és vastagbélgyulladás     K51.0-K51.9 Colitis ulcerosa  
  Emésztőrendszer egyéb betegségei közül     K90.0-K90.8 Intestinalis malabsorptiok  
             
             
  Beavatkozások utáni emésztő-rendszeri rendellenességek     K91.1 Gyomorműtét utáni szindrómák  
        K91.2 Műtét utáni felszívódási zavar, m.n.o.  
        K91.8 Beavatkozás utáni egyéb emésztőrendszeri rendellenességek, m.n.o.  
        K91.9 Beavatkozás utáni emésztőszervi rendellenesség k.m.n.  
  Ha az ételallergia 2 éves koron túli fennállását eliminációt követő terheléssel is igazolták, és az allergia alapvető élelmiszerre (tejre, tojásra vagy búzára) vonatkozik, valamint többszörös allergia esetén, mely a következőket is érinti: szója, olajos magvak     K52.2 Allergiás és nutritionális gastroenteritis és colitis  
  Egyéb súlyos gastroenterológiai betegségek közül     Z94.0 Májátültetésen átesett gyermek  
             
  A végleges (esetleg műtéti) megoldásig, amelyek gyógyulása egy éven belül nem várható, illetve mindaddig, amíg a gyermek gondozása különös terhet okoz     K73.0-K73.9 Idült májgyulladás  
        K72.1 Idült májelégtelenség  
8. Ritka betegségek közül:          
  Regionális szkleroderma I   L94.0 Lokalizált scleroderma [morphea]  
  Huntington-kór M   G10 Huntington-kór  
  Öröklődő ataxia H   G11.0-G11.9 Öröklődő ataxia  
  Myasthenia gravis és egyéb myoneuralis rendellenességek H   G70.0-G70.9 Myasthenia gravis és egyéb myoneuralis rendellenességek  
  Epidermolysis bullosa I   Q81.0-Q81.9 Epidermolysis bullosa  
  Neurofibromatosis (benignus) I   Q850 Neurofibromatosis (benignus)  
  Göbös agykeményedés (sclerosis tuberosa) H   Q851 Göbös agykeményedés (sclerosis tuberosa)  
  Egyéb ritka betegségek: genetikai rendellenességgel élő személyek közül az, aki az autoszómák vagy nemi kromoszómák teljes egészének vagy azok egy részletének többletével vagy hiányával, vagy gén(ek) mutációjával született; vagy akiben klinikai genetikai szakorvos olyan veleszületett genetikai tünetegyüttest (szindrómát) állapított meg, ami a nemzetközileg általánosan elfogadott adatbázisban szerepel, és ebből adódóan állapota súlyos vagy középsúlyos a beteg- ség jelle- gének meg- felelő betű- kód        
9. Az endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek közül:          
  Pajzsmirigy rendellenes- A   E03.0 Veleszületett hypothyreosis diffúz golyvával  
  ségei közül 6 éves korig     E03.1 Veleszületett hypothyreosis golyva nélkül  
  Diabetes mellitus esetén     E10.2-E10.9 Inzulin-dependens cukorbetegség vese-, szem-, idegrendszeri-perifériás keringési-, egyéb megnevezett, többszörös, nem meghatározott szövődményekkel, Inzulin-dependens cukorbetegség szövődmények nélkül  
        E11.2-E11.7 Nem inzulin-dependens cukorbetegség vese-, szem-, idegrendszeri-, perifériás keringési-, egyéb megnevezett, többszörös szövődményekkel  
  Zollinger-Ellison szindróma     D13.7 Endokrin pancreas  
        E16.8 A hasnyálmirigy hormontermelésének egyéb megjelölt zavarai  
  Egyéb endokrin mirigyek rendellenességei közül:     E20.0-27.9 Hypoparathyreosis mellékpajzsmirigy túlműködése és egyéb betegségei Az agyalapi mirigy túlműködése Az agyalapi mirigy csökkent működése és egyéb rendellenességei Cushing szindróma Adrenogenitális szindrómák Hyperaldosteronismus A mellékvese egyéb betegségei  
  Több endokrin szerv kóros működése     E31.0-E31.9 Autoimmun polyglanduláris elégtelenség Polyglanduláris túlműködés Egyéb polyglanduláris hormonzavar Polyglanduláris hormonzavar, k.m.n.  
  Anyagcsere     E70.0-E70.9 Az aromás aminosavak anyagcseréjének zavarai  
  rendellenességek közül:     E71.0-E71.3 Az oldalláncos aminosavak és zsírsavak anyagcseréjének rendellenességei  
        E72.0-E72.9 Az aminosav anyagcsere egyéb rendellenességei  
        E73.0 Veleszületett laktáz-hiány  
        E74.0- E74.9 A szénhidrát anyagcsere egyéb rendellenességei  
        E75.0-E75.9 A sphingolipid anyagcsere rendellenességei és a zsírtárolás egyéb betegségei  
        E76.0-E76.9 A glycosaminoglycan anyagcsere rendellenességei  
        E77.0-E77.9 A glycoprotein anyagcsere rendellenességei  
        E83.0 A réz-anyagcsere rendellenességei  
    G   E84.0- E84.9 Fibrosis cystica  
10. Súlyos vesebetegségek C        
  Hemodialízis, vagy peritoneális dialíziskezelésre szoruló végállapotú veseelégtelenségben szenvedő beteg     Z99.2 Művesekezelésre szoruló beteg  
  Veseátültetés     Z94.0 Veseátültetésen átesett gyermek 18 éves korig  
  Nephrosis – szindróma (a kezelés befejezése után 3 évig)     N04.0-N04.9 Nephrosis  
  Chronikus pyelonephritis, vagy recidiváló pyelonephritisek húgyúti rendellenességek talaján (amennyiben műtéti korrekció nem lehetséges), illetve vesico-ureteralis reflux- szal járó esetekben (akkor vehető figyelembe, ha vesefunkció zavarral jár együtt)     N11.0-N11.9 Chronikus pyelonephritis  
  Progresszív glomerulonephritis     N01.0-N01.9 Gyors progressziójú nephritis syndroma  
  Idült veseelégtelenség, ha jelentős funkciózavart okoz (eGFR<60), vagy vérszegénységet okoz     N18.9 Krónikus veseelégtelenség  
  Fél évnél hosszabb ideig gyógyszeres kezelést igénylő tubulopathiak, amíg a gyógyszeres terápia fennáll     N10-N16 Tubulopathia  
11. Súlyos légzőszervi betegségek A *-gal jelölt esetekben az alábbi feltételek fennállása esetén állapítható meg: Amennyiben a beteg 5 éves elmúlt és képes spirometriát végezni, úgy tartósan 80% alatti FVC és/vagy FEV1 5 éves kor alatt, vagy ha nem képes a spirometria vizsgálatban történő együttműködésre, úgy az alábbi klinikai tünetekben megnyilvánuló légzészavar: krónkus tachypnoe, krónikus csökkent terhelhetőség, visszatérő apnoék, oxigén és/vagy szisztémás szteroid adását igénylő exacerbációk G        
  Krónikus légzési elég-     J96.1 Idült légzési elégtelenség  
  telenségben szenvedő     J96.9 Légzési elégtelenség, k.m.n  
  Súlyos egyéb idült     J43.0-J43.9 Emphysema súlyos esetei*  
  alsólégúti betegségek     J44.8 Egyéb meghatározott idült obstruktív tüdőbetegség *  
        J44.9 Idült obstruktív tüdőbetegség*  
        J47 Bronchiectasia  
        J84.0 Alveoláris és parietoalveoláris állapotok*  
        J84.1 Egyéb interstitiális tüdőbetegségek fibrosissal*  
        J94.8 Egyéb meghatározott interstitiális tüdőbetegségek*  
  Beavatkozást követő     J84.9 Interstitiális tüdőbetegség, k.m.n.*  
  légzési rendellenességek,     J95.0 Tracheostomia malfunctio  
  m.n.o. közül     J95.3 Idült tüdőelégtelenség műtétet követően  
        J95.4 Mendelson szindróma  
        J95.5 Beavatkozás utáni subglotticus stenosis  
        J95.8 Egyéb beavatkozás utáni légzési rendellenességek*  
        J95.9 Beavatkozás utáni légzési rendellenesség, k.m.n.*  
        J98.0 A hörgők máshova nem osztályozott betegségei*  
        J98.4 A tüdő egyéb rendellenességei*  
  A gyermekkori asthma bronchiale súlyos formái     J45.0-J45.9 Asthma  
  Tüdő transzplantáció     Z94.2 Tüdő átültetésen átesett gyermek l8 éves korig  
12. Kardiológiai betegségek B        
  Veleszületett és szerzett szívbetegségben     Q20.0-Q20.9 A szív üregeinek és összeköttetéseinek veleszületett rendellenességei  
  szenvedő a III-IV.     Q21.0-Q21.9 A szívsövények veleszületett rendellenességei  
  NYHA funkcionális stádiumban     Q22.0-Q22.9 A háromhegyű és a tüdőverőér-billentyűk veleszületett rendellenességei  
        Q23.0-Q23.9 Az aorta- és kéthegyű billentyűk veleszületett rendellenességei  
        Q24.0-Q24.9 A szív egyéb veleszületett rendellenességei  
        Q25.0-Q25.9 A nagy artériák veleszületett rendellenességei  
        Q26.0-Q26.9 A nagyvénák veleszületett rendellenességei  
        I32-I52 A szívbetegség egyéb formái  
  Transzplantáció     Z94.1 Szívátültetésen átesett gyermek 18 éves korig  
  Kombinált gyógyszeres kezelést igénylő súlyos hypertonia, amennyiben a kombinált gyógyszeres kezelés legalább két készítményből áll, és azokat napi rendszerességgel kell a gyermeknek szednie     I10-I15 Magas vérnyomás, hypertensiv betegségek súlyos esetei  
13. Egyéb fejlődési rendellenességgel születettek J        
        Q00.0-Q07.9 Az idegrendszer veleszületett rendellenességei  
        Q89.4 Összenőtt ikrek  
        Q90.9 Down-szindróma, k.m.n.  
        Q91.3 Edwards-szindróma, k.m.n.  
        Q91.7 Patau-szindróma, k.m.n.  
        Q96.9 Turner-szindróma, k.m.n.  
        Q98.4 Klinefelter-szindróma k.m.n.  
  Egyéb fejlődési     Q35-Q37 Ajak- és szájpadhasadék (nyúlajak és farkastorok)  
  rendellenességek     Q31.0-Q31.9 A gége veleszületett rendellenességei*  
  közül:     Q32.0-Q32.4 A légcső és hörgők veleszületett rendellenességei*  
  a végleges (esetleg     Q33.0 Veleszületett cisztás tüdő*  
  műtéti) megoldásig, amelyek gyógyulása     Q33.2 A tüdő sequestratiója*  
  egy éven belül nem     Q33.3 A tüdő hiánya (agenesise)*  
  várható, illetve     Q33.4 Veleszületett hörgőtágulat*  
  gyermek gondozása     Q33.5 Ectopiás szövet a tüdőben*  
  különös terhet okoz.     Q33.6 A tüdő hypo- és dysplasiája*  
        Q33.8 A tüdő egyéb veleszületett rendellenességei*  
  A *-gal jelölt esetekben     Q33.9 A tüdő veleszületett rendellenessége*  
  az alábbi feltételek     Q34.0 Mellhártya-rendellenesség*  
  fennállása esetén     Q34.1 Veleszületett mediasztinális ciszta*  
  állapítható meg: Amennyiben a beteg 5 éves elmúlt és képes spirometriát végezni, úgy tartósan 80% alatti FVC és/vagy FEV1 5 éves kor alatt, vagy ha nem képes a spirometria vizsgálatban történő együttműködésre, úgy az alábbi klinikai tünetekben megnyilvánuló légzészavar: krónikus tachypnoe, krónikus csökkent terhelhetőség, visszatérő apnoék, oxigén és/vagy szisztémás szteroid adását igénylő exacerbációk     Q38-Q45 Az emésztőrendszer egyéb veleszületett rendellenességei  
14.20 Neurológiai kórképek H        
  A központi idegrendszer demyelinisatiós betegségei közül: akinek pszichomotoros fejlettsége nem éri el az életkori átlagát és ez komplex vizsgálattal igazolt     G36.0-G36.9 Egyéb heveny, disszeminált demyelinisatio  
  Gyermekközösségben elhelyezhető, de gyakori epilepsziás rohamok, magatartási zavar miatt gyakran hosszabb otthoni megfigyelést, pihenést igénylő epilepsziás betegek, akik felügyelete, ápolása miatt a családtagok kénytelenek a munkájuktól távol maradni     G40.0-G40.9 Epilepsia  
  Epizodikus és paroxysmális rendellenességek közül: akinek pszichomotoros fejlettsége nem éri el az életkori átlagát és ez komplex vizsgálattal igazolt     G45.0-G45.9 Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA) és rokon szindrómák  
        G46.0-G46.8 Agyi érszindrómák cerebrovasculáris betegségekben  
  Polyneuropathiák és a perifériás idegrendszer egyéb rendellenességei közül: akinek pszichomotoros fejlettsége nem éri el az életkori átlagát és ez komplex vizsgálattal igazolt     G60.0-G64 Örökletes és idiopathiás idegbántalom, Gyulladásos polyneuropathia, Egyéb polyneuropathiák, Polyneuropathia máshova osztályozott betegségekben, A környéki idegrendszer egyéb megbetegedései  
  Az idegrendszer egyéb rendellenességei közül: akinek pszichomotoros fejlettsége nem éri el az életkori átlagát és ez komplex vizsgálattal igazolt     G91.0-G91.9 Vízfejűség (hydrocephalus)  
  Az agy- és arckoponya csontjainak egyéb veleszületett rendellenességei     Q75.0-75.9 Műtétet igénylő craniostenosisok  
  Fejlődésneurológiai     U9930 Infantilis spinalis laesio **  
  kórképek esetén a **-gal jelölt esetekben a diagnózis     U9950 Laesio cerebri progressiva cum effusionem subduralis**  
  felállításától     U9960 Laesio cerebri progressiva cum neurodysphagiam**  
  számított 1 évig     U9970 Laesio cerebri progressiva epilepsiamque**  
        U9980 Laesio cerebri progressiva**  
  Beszédzavarok közül     R47.0 Traumás eredetű aphasia  
15.21 Neonatológiai kórképek Q        
        P07 1500 gramm születési súly alatt 3 éves korig különös betegség nélkül  
  A perifériás idegrendszer súlyos bénulással járó, legalább egy éves intenzív kezelést igénylő szülési sérülései     P14.0 Erb-típusú bénulás szülési sérülés miatt  
        P14.1 Klumpke-típusú bénulás szülési sérülés miatt  
  Egyéb újszülöttkori krónikus tüdőbetegségek     P27.0 Wilson-Mikity szindróma*  
  A *-gal jelölt esetekben     P27.1 Újszülöttkori bronchopulmonális dysplasia*  
  az alábbi feltételek fennállása esetén     P27.8 Congenitális tüdőfibrosis, újszülöttek respirátor-tüdeje*  
  állapítható meg: Ha a beteg 5 éves elmúlt és képes spirometriát végezni, akkor tartósan 80% alatti FVC és/vagy FEV1 5 éves kor alatt vagy ha nem képes a spirometria vizsgálatban történő együttműködésre, akkor az alábbi klinikai tünetekben megnyilvánuló légzészavar: krónikus tachypnoe, krónikus csökkent terhelhetőség, visszatérő apnoék, oxigén és/vagy szisztémás szteroid adását igénylő exacerbáció     P27.9 Újszülöttkorban keletkező krónikus tüdőbetegség k.m.n.*  
16. Többszörös és összetett betegségek P        
  Mesterséges     Z93.0 Tracheostomával élő személy  
  testnyílással élő     Z93.1 Gastrostomával élő személy  
  személyek     Z93.2 Enterostomával élő személy  
        Z93.3 Colostomával élő személy  
        Z93.4 Egyéb művi, gyomor- vagy bélstomával élő személy  
        Z93.5 Cytostomával élő személy  
        Z93.6 Egyéb mesterséges húgyrendszeri szájadékkal élő személy  
        Z93.8 Egyéb művi stomával élő személy  
        Z93.9 K.m.n. művi stomával élő személy  
  Többszörös és összetett betegségek, melyek együttesen felelnek meg a rendeletben meghatározott feltételeknek          
17. Bőrbetegségek I        
  Súlyos kiterjedt     D04.0-D04.9 A bőr in situ rákja  
  bőrgyógyászati kórképek, melyek 1 éven túl gyógyulnak vagy     D18.0-D18.1 Súlyos haemangiomák, Érfejlődési rendellenességek: Sturge-Weber-szindróma, Klippel-Trenaunay-Parkes-szindróma, van Lohuisen-szindróma  
  csak remissioba hozhatók és a betegek naponta     D22.9 Festéksejtes naevus: Tierfell naevus (testfelület 30%-át, vagy nagyobb részt érintő)  
  többszöri kenőcsös kezelést, kötözést     E80.2 Egyéb porphyria súlyos esetei  
  igényelnek     L10.9 Pemphigus súlyos formái  
        L12.2 Gyermekkori idült bullózus betegség  
        L13.0 Dermatitis herpetiformis (Duhring)  
        L20.9 Atópiás dermatitis súlyos formái  
        L40.9 Psoriasis súlyos formái  
        L51.9 Erythema exsudativum multiforme súlyos formái  
        Q82.1 Xeroderma pigmentosum súlyos formái  
        Q80.0-Q80.9 Ichthyosis congenita  
        Q82.2 Mastocytosis (Diffúz súlyos eset)  
  1. melléklet az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelethez22

A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegséget vagy fogyatékosságot megállapító igazolás kiadására jogosult szakorvos

  A B  
1. A) Anyagcsere, endokrin és gasztroenterológiai betegségek Endokrinológus szakorvos Gyermek gasztroenterológus szakorvos Gyermekpulmonológus szakorvos Gyermekneurológus szakorvos (ha a betegnek neurológiai tünetei is vannak), csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos allergológiai és klinikai immunológiai ráépített szakképesítéssel táplálék allergia esetén  
2. B) Kardiológiai betegségek Csecsemő- és gyermekkardiológus szakorvos  
3. C) Vesebetegségek Nephrológus, urológus szakorvos  
4. D) Immunpathológiai kórképek Csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos allergológiai és klinikai immunológiai ráépített szakképesítéssel, reumatológus, infektológus, nephrológus szakorvos, gyermekneurológus Dermatopolymyositis esetén  
5. E) Haematológiai kórképek Haematológus szakorvos  
6. F) Rosszindulatú daganatok, illetve leukémiák Gyermek leukémia és tumor ellátóhelyek csecsemő- és gyermekgyógyász, haematológus, klinikai onkológus, gyermek haemato-onkológus szakorvosa  
7. G) Pulmonológiai kórképek Gyermekpulmonológus szakorvos, gyermekgyógyász szakvizsgával rendelkező allergológiai és klinikai immunológiai szakorvos Asztma bronchiale esetén  
8. H) Neurológiai betegségek Gyermekneurológus szakorvos  
9. I) Bőrgyógyászati betegségek Bőrgyógyász szakorvos, gyermekneurológus neurofibromatosis és egyéb phacomatosis, valamint Sturge-Weber szindróma esetén  
10. J) Fejlődési rendellenességek Érintett szakorvosok  
11. K) Érzékszervi fogyatékosságok Gyermekszemész szakorvos, csecsemő és gyermek fül-orr-gégész szakorvos, audiológus szakorvos  
12. L) Mozgásszervi fogyatékosságok Ortopéd, ortopéd traumatológus, reumatológus, mozgásszervi rehabilitációs szakorvos, gyermekneurológus szakorvos  
13. M) Értelmi fogyatékosság Különböző szakértői bizottságok szakorvosai  
14. N) Pervazív fejlődési zavarok Gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos, gyermekneurológus szakorvos Rett szindróma esetén  
15. O) Pszichiátriai betegségek Gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos  
16. P) Többszörös és összetett betegségek Érintett szakorvosok  
17. Q) Neonatológiai utóképek Neonatológus, gyermekpulmonológus szakorvos, gyermekneurológus szakorvos  
   
  1. melléklet az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelethez23

IGAZOLÁS tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermekről

Igénylő neve: ……………………………………………………………………… Szül.: □□□□ év □□ hó □□ nap  
Lakcím: ……………………………………………………………………………… TAJ-száma: □□□-□□□-□□□  
Gyermek TAJ-száma: □□□-□□□-□□□ Szül.: □□□□ év □□ hó □□ nap  
I. Szakorvos állítja ki!  
Gyermek neve: …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..  
Anyja neve: ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..  
Igazolom, hogy a fent nevezett gyermek – tartós betegsége, illetve súlyos fogyatékossága miatt – a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § f) pont fa) alpontjában foglaltaknak megfelel.  
Diagnózis: ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….  
  BNO            
               
Betűjele*: ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….  
Számjele*: ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….  
Fenti betegség, súlyos fogyatékosság a kiállítás dátumát megelőzően legalább 2 hónapon keresztül  
fennállt nem állt fenn.  
– Következő felülvizsgálat időpontja: □□□□ év □□ hó □□ nap  
– Az állapot véglegessége folytán rendszeres felülvizsgálat nem szükséges.  
*P) betűjel esetén az egyes betegségek/fogyatékosságok betűjelét és számjelét is fel kell tüntetni.  
Amennyiben a betegség valamely fogyatékosságot is okoz, akkor a betegség és a fogyatékosság betű- és számjelét is fel kell tüntetni.  
Kiállítás dátuma: ……………………………………………………….  
P. H.  
…………………………………………….. szakorvos  
P. H.  
…………………………………………….. intézmény  
II. Szakorvos állítja ki!  
Gyermek neve: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………  
Anyja neve: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….  
A fent nevezett gyermek – tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság hiányában – a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § f) pont fa) alpontjában foglaltaknak nem felel meg.  
Kiállítás dátuma: ……………………………………………………….  
P. H.  
…………………………………………….. szakorvos  
P. H.  
…………………………………………….. intézmény  
III. Szakorvos állítja ki!  
Gyermek neve: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………  
Anyja neve: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….  
Igazolom, hogy a fent nevezett gyermek tartós betegsége, illetve súlyos fogyatékossága – állapotjavulás, illetve gyógyulás miatt – nem felel meg a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § f) pont fa) alpontjában foglalt feltételeknek.  
Kiállítás dátuma: ……………………………………………………….  
P. H.  
…………………………………………….. szakorvos  
P. H.  
…………………………………………….. intézmény  
                   

TÁJÉKOZTATÓ

Az igazolást gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelés vagy szakgondozó szakorvosa (a továbbiakban: szakorvos) adja ki.

A szakorvos az igazolás I. pontját tölti ki

  1. a) első vizsgálat esetén, amennyiben azt állapítja meg, hogy a gyermek – tartós betegsége, illetve súlyos fogyatékossága miatt – a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § f) pont fa) alpontjában foglaltaknak megfelel, illetve
  2. b) a rendszeres felülvizsgálat esetén, amennyiben azt állapítja meg, hogy a gyermek állapotában nem állt be olyan kedvező változás (javulás, gyógyulás), amelynek alapján a családi pótlékra jogosult a továbbiakban nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra.

A szakorvos az igazolás II. pontját tölti ki első vizsgálat esetén, amennyiben azt állapítja meg, hogy a gyermek – tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság hiányában – a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § f) pont fa) alpontjában foglaltaknak nem felel meg.

A szakorvos az igazolás III. pontját tölti ki, ha a rendszeres felülvizsgálat alkalmával azt állapítja meg, hogy a gyermek állapotában olyan kedvező változás (javulás, gyógyulás) állott be, amelynek alapján a családi pótlékra jogosult a továbbiakban nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra.

Ezen igazolás egy példányát a családi pótlékra való igény bejelentését vagy – már folyósított családi pótlék esetén – az igazolás kiállítását követő 15 napon belül a családi pótlékot folyósító szervnél le kell adni. A családi pótlékot folyósító szerv az igazolás benyújtott példányát az ellátásról rendelkező határozatával együtt az igénylő számára visszaküldi. Felülvizsgálati kérelem esetén az igazolást az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalához – a felülvizsgálat kezdeményezésével egyidejűleg – be kell nyújtani.

Ha a szakorvos olyan igazolást állít ki, amelynek alapján az ellátást igénylő nem tarthat igényt, vagy a továbbiakban nem tarthat igényt a magasabb összegű családi pótlékra, az igénylő az igazolás kiadását követő 15 napon belül kezdeményezheti a szakvélemény felülvizsgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalánál.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták.

Ha a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után – állapotának javulása miatt – a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel kell folyósítani, feltéve, hogy az ellátásra való jogosultság egyébként fennáll.

Forrás:http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300005.ESC#lbj0id3b97