A négy éve futó Szolidaritás-program célja a középiskolás diákokhoz közelebb hozni a fogyatékossággal élők hétköznapjait. A Ma reggelben megszólalt az egyik nagykövet is.

Miskolc belvárosában szerdán megnyílt az északkelet-magyarországi régió első olyan étterme, ahol a személyzetet fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek alkotják.

Sándor 32 évesen vakult meg. Meghalni félt, ezért inkább sok új dolgot tanult, hogy élvezetesebbé tegye sötétbe zárt életét. Néptáncol, hangszereken játszik, ostort fon, vakon készített makettet, íjászkodik és biciklizik is.

Egyre nagyobb számban kapnak munkát a fogyatékossággal élők. A javulást nem az állami beavatkozás, hanem a céges világból induló szemléletváltás okozta.

A korábbi rokkantnyugdíjasok mindössze kevesebb, mint tíz százalékát sikerült eddig visszairányítani a munkaerőpiacra azzal, hogy megvonták tőlük az ellátást.

Zákányszék - Az 55 éves István sokat dolgozott életében, de leginkább feketén. Emiatt most nagybetegen nem kaphat rokkantsági ellátást. A rehabilitációs hivatal ellátta tanácsokkal.

Kevesen ismerik névről Kozma Jánost, a pécsi utcazenészt, de majdnem valamennyien találkoztunk már vele. Ő az a vak fiatalember, aki évek óta egy szál gitárral és a túrahátizsákjával a Ferencesek utcáján és a Citrom utcában üldögél publikumának pengetve.

A hallás- és látássérültek elhelyezkedési esélyeiben vannak bíztató tendenciák, de összességében elmondható, hogy Magyarország elmarad e területen az európai átlagtól, és sokat kell még tenni az esélyegyenlőség megvalósulása érdekében.

Újságunkban a Fehér bot világnapja (október 15.) alkalmából már közöltünk egy rövid megemlékezést vak és gyengénlátó embertársainkról. Akkor elhatároztuk, hogy hasábjainkon a témának folytatása lesz. Megkerestük a debreceni Gyengénlátó Gyermekekért Alapítvány vezetőjét, Pirik Jánost, beszéljen a látássérült gyermekekről, felnőttekről, az alapítványról. Az alábbiakban erről olvashatnak.

2. rész: A gyengénlátó emberek és a számítógép